Először is: gratulálok az első újpesti gólodhoz! Milyen érzések töltöttek el téged a DVTK elleni meccsen, illetve azt követően?

Nagyon boldog voltam az első gólom miatt, de sokkal inkább foglalkoztat, hogy nyertünk. Különösen fontos volt ez a mérkőzés, és összejött a győzelem, ez pedig lényegesebb az egyéni teljesítményemnél.

Mit jelent neked ez az első gól, mekkora volt rajtad, benned a nyomás?

Újpestre igazolásomtól kezdődően bizonyítani akartam, hogy miért lehetek itt, jól akartam játszani, gólokat akartam szerezni. Ez sajnos nem igazán sikerült. Most viszont úgy érzem, teljes felém a bizalom, több lehetőséget kapok, és szeretném is megmutatni, hogy mire vagyok képes.

Ebben az általad említett javulásban nyilván nem elhanyagolhatók azok a változások, amik a szakmai stábban történtek a téli szünetben.

Amikor visszatértem télen, leültem beszélni Dárdai Pál sportigazgatóval és Szélesi Zoltán vezetőedzővel is. Ezek nagyon jó és eredményes beszélgetések voltak, átbeszéltük vajon miért nem úgy sikerült számomra a szezon első fele, ahogyan az talán tőlem várható lett volna. Egyébként is azt gondolom, hogy remek velük a kommunikáció, mindketten úgy állnak hozzánk, játékosokhoz, mintha egy család lennénk. Biztosítottak arról, hogy segítenek abban, hogy elérjem a legjobb formámat, viszont ehhez továbbra is profin kell hozzáállnom, és keményen kell dolgoznom. Megerősítettek, hogy hisznek bennem, hisznek abban, hogy a csapat segítségére lehetek. Ez nekem is önbizalmat adott, és nincs más a szemem előtt, csak az, hogy mindent beleadjak, és ha lehetőséget kapok, éljek vele.
 

Mit gondolsz, a szombaton szerzett gól milyen gátakat szakíthat át benned?

Nem mondanám, hogy most majd magától jön minden, mert minden sikert a helyén kell kezelni, de az biztos, hogy extra motivációt ad, hogy még többet dolgozzak, és még többet hozzak ki magamból. Egy kicsit az erőnlétemen is javítanom kell, mert egyelőre még új nekem ez a mostani poszt, de labdarúgóként az a feladatom, hogy ott futballozzak, ahol az edző úgy gondolja, hogy leginkább az együttes segítségére lehetek.

És hogy látod, csapatként is nagyot lökhet rajtunk ez a zsinórban elért két győzelem?

Keményen dolgoztunk, és ez most sincs másképpen, hiszen tudjuk, milyen helyzetben vagyunk. Szerintem most mindenki jól érzi magát, és folytatni szeretnénk azon az úton, amin elindultunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindig fognak úgy alakulni a dolgok, ahogyan mi elképzeljük, de szeretnénk minél több pontot gyűjteni a hátralévő tíz meccsen, és minél előrébb végezni a tabellán. A személyes teljesítménnyel kapcsolatban pedig nem szeretnék számokba bocsátkozni, ha gólt lövök, gólt lövök, ha gólpasszt adok, gólpasszt adok, nyilván az a legfontosabb, hogy bármilyen módon a csapat hasznára váljak a pályán.

Szombaton jön a folytatás, a listavezető ETO FC-hez látogatunk. Mit vársz attól a találkozótól?

Tisztában vagyunk azzal, hogy az ETO remek csapat, amely nagyszerű focit játszik, az egyik legjobbat a bajnokságban. Úgy gondolom viszont, hogy hozzájuk hasonlóan mi is jó formában vagyunk, és megvan bennünk a minőség is.
 

Térjünk át személyesebb témákra! Már több hónapja itt élsz Budapesten. Hogy tetszik a város? Mennyire sikerült beilleszkedned a magyar közegbe?

Mentálisan sosem könnyű, ha az ember új városba költözik, de a csapattársak nagyon sokat segítettek a beilleszkedésben, mindig próbálták megtudni, mit tudnak tenni azért, hogy komfortosabban érezzem magam, és ezért hálás is vagyok nekik. Ez nyilván a teljesítményemre is hatással van, hiszen, ha jól érzem magam, akkor a pályán is jobban tudok teljesíteni. Az csak jobbá teszi az egészet, hogy Budapest gyönyörű, talán a legjobb város, ahol valaha éltem karrierem során.

Suriname nincs túl közel Magyarországhoz. Mennyire van honvágyad, illetve mennyire nehezíti a mindennapjaidat, hogy a családod nincs veled a folyamatosan?

Pályafutásom alatt már volt lehetőségem hozzászokni ahhoz, hogy messze vagyok a szülőföldemtől, de ettől még természetesen hiányzik. A családom nagy része, köztük anyukám is otthon él, a barátnőm és a fiam pedig Hollandiában, ez is sokszor nehéz. Szerencsére megértik a helyzetet, a támogatásuk pedig plusz motivációt ad nekem is, hogy a lehető legjobb legyek. Pár hónappal ezelőtt sikerült édesanyámat elhoznom egy meccsemre, itt, Újpesten. Ő ekkor látott engem először profi szinten játszani, ami hatalmas büszkeséggel töltötte el, és én is gyerekkorom óta álmodoztam erről. Nagyon meghatódott, az egész család életében egy fantasztikus dolog volt, és nekem is rengeteg energiát adott. Ami engem illet, én legutóbb a téli szünetben voltam otthon, nyáron viszont remélhetőleg nem lesz rá lehetőségem, hogy hazamenjek, mert a világbajnokságon leszünk (nevet).

Jó is, hogy ezt említetted, hiszen Suriname még versenyben van a vb-szereplésért, márciusban pótselejtező következik Bolívia, sikeresen megvívott párharc esetén pedig Irak ellen. Mik a megérzéseid?

Teljesen mindegy, ki jön szembe, ki akarunk jutni a világbajnokságra! Remek játékosaink vannak, ráadásul semleges helyszíneken lesznek a mérkőzések, így azt gondolom, hogy minden találkozón 50-50 százalék az esély a győzelemre. Nagyon együtt vagyunk, bízom a srácokban, és abban is, hogy meg tudjuk csinálni.

POLGÁR GÁSPÁR