Hogy érzed magad, mennyire volt nehéz számodra a mögöttünk hagyott időszak fizikálisan, mentálisan?
Ez egy nehezebb periódus volt. A sérülést követő első hetekben Berlinben végeztem rehabilitációt. Azután visszatértem, és azt gondolom, hogy az utóbbi időszakban, mióta ismét játszom, nem is ment rosszul a játék – talán a Puskás Akadémia elleni találkozót leszámítva. Az orvosok szerint minden rendben, és én is száz százalékhoz közeli állapotban érzem magam.
Minden bizonnyal a szurkolókat is érdekli, hogy egy korábbi Bundesliga-játékosnak hogyan kerül egyáltalán a radarjára a magyar bajnokság. Te mi vagy ki által kerültél a IV. kerületbe?
A válasz egyszerű, és gondolom, nem is meglepő: teljes egészében Dárdai Pál személye. Régóta ismerjük egymást, a Herthánál általa debütáltam az első csapatban. Jó kapcsolatban voltunk és vagyunk, így megkeresett. Sokat beszéltünk, elmondta, mi a klub víziója, mik az elképzelései erről a szezonról, az előttünk állókról, és szót ejtett az új stadionról is. Azt gondolom, minden, amibe ő belefog, azt jól csinálja, és így a klub is szép jövő előtt áll. Felvázolta azt is, hogy milyen szerepet szán nekem, és annyira meggyőző volt, hogy idejöttem. Valami nagyot szeretnék alkotni.
Mi volt az első benyomásod a magyar közegről?
Mivel a legelső mérkőzésemen megsérültem, komoly benyomásokat csak az elmúlt hetekben szereztem a magyar élvonalról, de azt már akkor is láttam, hogy Budapest egy gyönyörű város. Olyan helyen lakom, ami a stadionhoz és a belvároshoz is közel van, így tökéletesen ideális számomra. Jó a közösség, szeretem a csapattársaimat, jó a kapcsolatom az edzőkkel is, így örülök, hogy itt lehetek. Nem érzem magam egyedül sem, a barátnőm minden héten meglátogat, és a szüleim is jönnek néha.
Már kaphattál abból ízelítőt, milyen a szurkolói hangulat a derbin.
Azon az összecsapáson parázs hangulat volt, de tudom, hogy Magyarországon ez nincs így minden találkozón. Ebben van valamennyi különbség a Bundesligával összehasonlítva, hiszen az Augsburgnál például minden hazai meccsünkön teltház volt. Ezen azonban nekünk, játékosoknak kell változtatnunk: meg kell mutatnunk, mit jelent az Újpest, mire vagyunk képesek, és így kell elérnünk, hogy a jövőben minél többször tele legyen a stadion.
És mi a helyzet a játékkal? Összehasonlítható a Bundesliga az NB I-gyel?
Nehéz erre válaszolni. Szélesi Zoltán személyében olyan edzőnk van, aki ismeri a német futballt, és valamelyest azt is képviseli, hiszen egy játszó csapatot épít. Ugyanakkor nem minden együttes van a Bundesliga szintjén. Összességében azt mondanám, hogy a magyar foci jóval erősebb, mint vártam, de nem lehet összehasonlítani egy olyan bajnoksággal, ahol minden hétvégén a Bayern Münchennel, az RB Leipziggel vagy a Borussia Dortmunddal kell farkasszemet nézni, ennek ellenére itt is ki kell adnod magadból a maximumot minden mérkőzésen.
Érintőlegesen beszéltünk már a Derbiről, és a klub háza táján – érthető módon – egész héten ez a téma. Mit tudsz a IX. kerületiek elleni rivalizálásról?
Amikor idejöttem, Dárdai Pál mondta nekem, hogy van egy meccs, ami az összes többinél fontosabb, ez pedig a Derbi. Tudom, milyen egy városi rangadó, volt részem hasonlóban a Herthánál az Union Berlinnel szemben. A történelemről értelemszerűen nem tudok annyit, de azt igen, hogy mindenki azt hangsúlyozza, hogy le kell győznünk a zöld-fehéreket. Ez egy nagyon fontos mérkőzés.
Érezhető valamilyen más hangulat az öltözőben ennek okán a napokban?
Természetesen a hozzáállás mindig ugyanolyan, de ahogy közeledünk a Derbihez, egyre élesedik a fókusz. Itt lesznek a szurkolóink, remélhetőleg teltház lesz, és azt gondolom, ennél nagyobb motiváció egy játékosnak sem kell.
És te személyesen mit vársz a vasárnapi találkozótól?
Ez egy különleges Derbi lesz, hiszen ellenfelünknek akár a bajnoki címe is múlhat ezen a meccsen. A csapattársaktól tudom, hogy régóta nem vertük meg a zöld-fehéreket, pláne hazai pályán, így mindent meg fogunk tenni azért, hogy ez most változzon. Tudjuk, hogy a szurkolóinknak ez mit jelent, és remélem, az ő segítségükkel elérhetjük a célunkat.
