Hogy érzed magad most fizikálisan és mentálisan?

Jól érzem magam mindkét szempontból. Az edzéseken is azt érzem, hogy fizikálisan rendben vagyok, mentálisan pedig egyáltalán nem vagyok fáradt. Boldog vagyok, hogy itt lehetek, ennél többet nem is nagyon tudok mondani.

A szezon elejéhez képest fizikálisan is látványosnak tűnik az előrelépés. A Vasas és a Zalaegerszeg ellen például az utolsó félórában tudtunk igazán az ellenfél fölé nőni. Te is érzed ezt?

Igen, a szakmai stáb ezen a területen is nagyszerű munkát végez velünk. Keményen edzünk, sokat futunk, és pontosan azért dolgozunk ennyit, hogy a mérkőzések végén, az ilyen helyzetekben is legyen bennünk elég erő. Ez nem véletlenül történik, az edzéseken megdolgozunk érte.

Most már több hónapja vagy Újpesten. Miben érzed leginkább a különbséget a korábbi klubodhoz képest?

Érzem, hogy az Újpest egy nagyobb klub, és azt is, hogy itt erősebb a szurkolók részéről érkező nyomás. Sokkal inkább foglalkoztatja őket, mi történik a csapattal, hogyan teljesítünk a pályán. Vannak helyek, ahol a szurkolók kimennek, támogatják a csapatot, és nagyjából ennyi, ha rosszul játszol, akkor sem feltétlenül történik semmi. Itt viszont biztosan hallani fogod, ha valami nincs rendben. Nekünk ezért úgy kell kimennünk a pályára, hogy mindig nyerni akarunk, szerintem ennek így is kell lennie. Én szeretem ezt a fajta nyomást, mert plusz motivációt ad.

Néhány hete átélted az első Derbidet is az ősi rivális ellen. A hajrában volt egy szerelésed, ami után azonnal a lelátó felé fordultál, és próbáltad még jobban feltüzelni a közönséget. Milyen élmény volt számodra az első Derbi?

Számomra teljesen mindegy, melyik országban vagy melyik két csapat között rendeznek egy Derbit, annak mindig különleges energiája kell, hogy legyen, nemcsak a játékosok, hanem a szurkolók részéről is. Abban a pillanatban is azt éreztem, hogy szükségünk van rájuk, azt akartam, hogy még hangosabbak legyenek, hogy minden egyes szerelésnél, minden megszerzett labdánál érezzük a lelátóról, hogy mögöttünk állnak. Meg kell mutatnunk az ellenfélnek, hogy ott vagyunk, erősek vagyunk, és félniük kell tőlünk. Egy Derbinek valahogy így kell kinéznie.

A legjobb Heitort látjuk már, vagy van még benned több?

Biztosan van még több bennem, hiszen mindig lehet fejlődni. Nekem is vannak olyan elemei a játékomnak, amelyekben előrébb kell lépnem, ezért folyamatosan azon dolgozom, hogy egyre jobb legyek. Még akkor is talál az ember valamit, amin javíthat, amikor egyébként csúcsformában érzi magát.

Stronatival sokat viccelődtök egymással, de kívülről az is látszik, hogy a pályán nagyon jól működtök együtt.

Én mindenkivel szeretek viccelődni. Stronati is szokott velem, én is vele, de közben nagyon szeretek mellette futballozni, és ugyanez igaz Joaóra is. Nagyszerű srácokról van szó, persze ez az egész csapatra igaz, de azokkal, akik közvetlenül mellettem játszanak, különösen fontos, hogy meglegyen köztünk az összhang.

Védőként talán természetes is, hogy velük kell a legjobban megértenetek egymást.

Persze. Védő vagyok, úgyhogy muszáj jó kapcsolatban lennem a többi védővel, hiszen ha nincs meg közöttünk a megfelelő összhang, abból nagyon gyorsan problémák lehetnek a pályán. Ennek mindig működnie kell.

Joao ráadásul portugálul is beszél, ami talán még egyszerűbbé teszi közöttetek a kommunikációt.

Igen, ha egymás közelében vagyunk a pályán, pontosan érti, mit akarok mondani neki, és ez fordítva is igaz. Jó érzés, hogy van mellettem valaki, akivel portugálul is tudunk kommunikálni. A portugálok és a brazilok egyébként jól kijönnek egymással.

A kemény edzések mellett a regeneráció is fontos. Hogyan töltötted a válogatott szünetet?

Itt maradtam Magyarországon, mert szeretek itt lenni, ráadásul néhány barátom is eljött meglátogatni. Megmutattam nekik Budapestet és Magyarországot, hogy ők is lássák, milyen jó itt élni, emellett pedig igyekeztem pihenni, és minél több időt tölteni a családommal, illetve a barátaimmal.

Sikerült közben egy kicsit Magyarországot is felfedezni?

Nagyobb utazásra nem mentünk, inkább Budapest és a környék legismertebb helyeit mutattam meg azoknak, akik meglátogattak. Sok időt töltöttünk ezeken a helyeken, és új éttermeket is kipróbáltunk, olyanokat, ahol korábban még nem jártam. Koncerten még nem voltam, pedig arra is nagyon szívesen elmennék egyszer.

A magyar konyhával hogy állsz?

Tetszik. Megkóstoltam például a lángost, és nagyon ízlett, egy kicsit emlékeztet is valamire, amit Brazíliában eszünk. Talán a pastelhez tudnám hasonlítani, természetesen nem ugyanaz, de az ízében van valami ismerős számomra.

Visszatérve az edzésekhez: mit vársz most a csapattól a válogatott szünet után? Az látszik, hogy mindenki jó állapotban van. Készen álltok a bajnokság folytatására?

Igen, készen állunk. Sokat dolgoztunk ebben az időszakban, most még meg kell várnunk, hogy a válogatottaktól mindenki visszatérjen, és utána látjuk majd igazán, hol tartunk. De ezt végül nem az edzéseken kell bizonyítanunk, hanem a mérkőzésen kell megmutatnunk, hogy valóban készen állunk.

A Kispest ellen ráadásul teltház lesz, minden jegy elkelt, és természetesen az újpesti szurkolók is megtöltik majd a vendégszektort. Az ilyen mérkőzéseket különösen szereted?

Igen, sokkal jobban szeretek úgy futballozni, amikor tele van a stadion. Furcsa érzés, amikor csak félig vannak a lelátók, vagy alig van szurkoló, mert olyankor az egész stadion üresnek hat. És igazából még az sem baj, ha nem a mi szurkolóink vannak többségben. Ha tele van a stadion, az mindig ad valami pluszt, ilyenkor még inkább meg akarod mutatni, milyen játékos vagy, és mindent kiadsz magadból. Ki tudja, talán egyszer még az ellenfél szurkolói is megtapsolnak azért, mert azt mondják: „ez tényleg egy nagyszerű játékos”.