– 2008-ban az újpesti utánpótlásban kezdtél el focizni, felnőtt karriered során számos alkalommal ölthetted magadra a lila-fehér mezt, tavaly pedig az élvonalból kieső Budaörsöt elhagyva ismét visszatértél. Mit jelent számodra Újpest? Hogy itt focizhatsz, ez az életérzés?
– Újpesten születtem, a pályától öt percre lakom, rengeteg minden köt ehhez a városrészhez. Tizenöt évesen hagytam el a IV. kerületet, és vele együtt az országot is, hiszen akkor igazoltam külföldre. Amikor hazatértem, más csapatoknál is megfordultam, de az út végén mindig Újpesten kötöttem ki, ez az otthonom, itt nevelkedtem, itt kezdtem el focizni, így most, amikor újból visszatértem, olyan érzés volt, mintha hazaérkeztem volna.

– Jó úton jártok célotok elérése, az NB I-be jutás felé, hiszen a veretlen ősz után még mindig vezetitek a bajnokságot az egy meccsel többet játszó Eger előtt. Mennyire álltok készen az élvonalra? Mi kell ahhoz, hogy teljesüljön a feljutás?
– Több olyan mérkőzésünk van, amit mindenképpen hoznunk kell. Az Eger elleni meccsünkön csak a győzelem az elfogadható eredmény, de nem lesz könnyű dolgunk. Az első osztály teljesen más közeg, mint amiben most szereplünk. Ahhoz, hogy ott is felvehessük a versenyt több játékosra és edzésre lesz szükség, azonban először jussunk fel, utána foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

– Te középpályás vagy, akinek sokat kell tudnia futni, amit a te esetedben bizonyít, hogy az ősz végi futófelmérésen te teljesítettél a legjobban. Hogy érezted magad ősszel és ehhez képest milyen ez a rendkívül hosszú alapozás?
– Az őszi szezonban egyedül az Eger elleni mérkőzés volt gyengébb, akár csapatszinten is. Azon kívül kitűnően teljesítettünk, büszkék lehetünk magunkra. Nem jött jól a hosszú felkészülés, hiszen erős ellenfelek ellen játszottunk télen, majd az MTK elleni mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de legalább minőségi csapat ellen léptünk pályára. Azóta két szabad hétvégénk volt, hiszen a Hatvan elleni 22 perces meccset nem tekintjük terhelésnek. Sajnos a most vasárnapi ellenfelünk, a Gödöllő sincs azon a szinten, ami segítene nekünk megfelelően felkészülni az Eger elleni mérkőzésre.

– Ahogy említettük, a bajnokságban a legnagyobb riválisotok a jelenleg a tabella második helyén álló Eger, hiszen az ellenük vívott mérkőzésen kívül (1–1) mindegyik meccseteket megnyertétek. Tavasszal idegenben játszotok a Heves vármegyeiekkel. Milyen találkozóra számítotok, mire lesz szükség ahhoz, hogy megszerezzétek a három pontot?
– Mindenképpen érdekes mérkőzés lesz. Meg kell majd küzdenünk az elemekkel, annyi szerencsénk van, hogy az őszi találkozó miatt ismerjük az ellenfelünket. Tudjuk, hogyan állnak bele a mérkőzésekbe, sokszor agresszív focit játszanak, aminek legutóbb az lett a következménye, hogy eltört a kezem.

– Saját teljesítményeddel mennyire vagy elégedett? Neked nem a gólszerzés az elsődleges feladatod. Mi alapján tartod jónak vagy kevésbé jónak a teljesítményedet?
– Amire megkér a vezetőedző, azt mindig megcsinálom – leszámítva az MTK elleni meccset… –, a középpályán hatos pozícióban vagyok, többször szoktam védekezni és a támadások alatt is hátul maradok. Van, hogy más helyett futok, de ha ez a csapat érdeke, akkor megteszem.

– A pályán kívül, az öltözőben milyen szerepet töltesz be? Tudjuk, hogy minden csapatnak van hangadója, dj-je, mókamestere, vezetője is például.
– Oláh Adriennel sokat teszünk azért, hogy jó legyen a hangulat az öltözőben, mindenki feloldódjon és vidám legyen, de a vicces pillanatok közel sem csak rólunk szólnak.

– Még pillantsunk vissza az MTK elleni kupameccsre is. Mi kellett volna egy szorosabb eredményhez? Te például – ahogy utaltál is rá – nem az eredeti posztodon, hanem balhátvédként szerepeltél azon a meccsen.
– Kényszerből játszottam abban a pozícióban. Régebben szerepeltem védőként, de érződik a játékomon, hogy nem illik hozzám az a poszt, viszont, ha ott van rám szükség, akkor minden erőmmel azon vagyok, hogy tudásom legjavával segítsem a csajokat. NB I-ben szereplő csapat ellen muszáj bátrabban, több hittel játszani, érezhetően más ritmusú, erősebb, többet edző csapat az MTK, és ez meglátszott az eredményen is.

– Amikor nem focizol, akkor tetoválással és videós tartalmak gyártásával is foglalkozol. Mesélj ezekről!
– A foci mellett mindig volt kreatív oldalam, ami eleinte a rajzolással kezdődött, öt éve pedig a tetoválóművészetbe is belekezdtem. Mostanra saját szalonom van, ami jól megy, nagyrészt ebből élek meg.

– Az állatportrék jellemzik leginkább a tetoválóművészetedet. Ez honnan jött?
– Közel állnak hozzám az állatok, ráadásul van egy kutyám, akit imádok, innen jött az ihlet is.

– Videós tartalmak gyártásába miért kezdtél bele?
– Eleinte a szalonom miatt, hogy több vendéget vonzzak be, mostanra viszont több focival kapcsolatos tartalmat is gyártok. Ezek a videók, és a készítésük örömet okoznak nekem, élvezem őket.

– Mi a célod a labdarúgással hosszabb távon? Az NB I-be jutással a te életed is alaposan megváltozhat.
– Addig szeretném csinálni, amíg élvezem. Olyan vágyaim, hogy külföldön focizzak, már nincsenek. Tisztában vagyok magammal, és a képességeimmel. Számomra az Újpest a tökéletes csapat, ha rajtam múlna, innen szeretnék visszavonulni. Nagyon örülnék, ha feljutnánk az első osztályba, és bent is maradnánk, szeretném ebből én is kivenni a részemet.