– A veretlenül megnyert másodosztályú bajnoki cím után jelentős változások történtek nyáron a játékoskeretben, hiszen nyolcan távoztak és 12-en érkeztek. Mi a célunk az NB I-be való visszajutás után?
– A veretlenül megnyert bajnoki cím a tisztességes helytállás és a jó munka következménye volt, de mindenki tisztában van azzal, hogy az NB I teljesen más kávéház, a csapatok más játékerőt képviselnek, ezért történtek a változások, illetve jópár játékos nem tudta vállalni az NB I-gyel járó feladatokat, ezért többeknek megköszöntük a munkáját, erőfeszítéseit. Mellettük igazoltunk tizenkét játékost és úton van még egy labdarúgó. Azt mondhatom, hogy szinte profi státuszú játékosokkal van tele a csapat, de ebben az osztályban csak úgy tudunk eredményesek lenni, ha mindig naprakészek vagyunk. El kell fogadnunk, hogy ezen a szinten már nem fér bele a labdarúgás mellett az iskola vagy a munka, korábban volt erre példa, de hol az első, hol a második évben estünk ki… Nem szeretnénk liftezni, szeretnénk megragadni az első osztályban. Ahogy Benczédi Balázs ügyvezetővel megbeszéltük, szeretnénk valahogy az első nyolc közé kerülni és ehhez minden támogatást meg is kapunk, legyen szó anyagi, eszköz vagy szakmai segítségről. Nem kis munka vár ránk, mert jól felkészített, jó játékosokból álló csapatokkal nézünk szembe, de bízom benne, hogy mi is jó munkát végzünk és elérjük a középmezőnyt az NB I-ben. Az ezt követő évben viszont már lehetnek még merészebb céljaink is. Most az a célunk, hogy stabilan bennmaradó középcsapatot hozzunk létre. Az elvégzett munka, a játékosok hozzáállása, az új játékosok tudása, mentalitása arra predesztinál minket, hogy el tudjuk érni a céljainkat.
– Ezek szerint sikerült kialakítani a céloknak megfelelő játékoskeretet?
– Úgy gondolom, igen, de ez igazán élesben derül majd ki.
– Bár újoncok vagyunk, közel sem lehet tapasztalatlannak mondani minket, ráadásul közel másfél hónapos felkészülése volt a csapatnak. Mennyire sikerült elvégezni az előre kitűzött feladatokat? Gondolok itt a taktikára, az erőnlétre és a csapatkohézióra is.
– Úgy érzem és gondolom, hogy kellően felkészültünk, de ezt igazán majd a szombati bajnoki mutatja meg. Sokadszor vagyunk újoncok, hiszen az elmúlt tizenöt-húsz évben oda-vissza lifteztünk, de most azt mondom, hogy a játékoskeretünk alapján – tele vagyunk válogatott labdarúgókkal – megvan az NB I-es rutinunk, amire szükségünk lehet. A fiatalok között többen korosztályos válogatottak, és az előző idényben, illetve a felkészülés alatt is megmutatták, mire képesek és fel tudják venni a versenyt, hiszen minden megvan bennük ahhoz, hogy NB I-es labdarúgók legyenek. Ilyen szempontból vegyes az állományunk, mert van tizenhét és harmincöt éves játékosunk is, de ez az összetétel azért jó, mert a fiatal erő mellett kellő rutinnal rendelkezünk, ezért is bízom a csapatban. Elég nagy kerettel dolgozunk, szóval biztosan lesznek olyan játékosok, akik az adott mérkőzésen kimaradnak a keretből és olyanok is, akik bár kerettagok, de nem fogok tudni minden meccsen mindenkinek játéklehetőséget adni – már csak a cserék miatt sem. Ellenben a szakmai stáb kellemes gonddal küzd, hogy épp kit küldjünk pályára, mert rengeteg azonos képességű játékosunk van és mindegyiküknek van NB I-es tapasztalata. Ilyen szempontból könnyített is a helyzetünk, mert ha valakinek valamilyen problémája van, őt megfelelően pótolni tudjuk, mert minden posztra van legalább két hasonló képességű labdarúgónk.

– A felkészülési mérkőzések változatosan alakultak, a Topolya sokkal jobb csapatnak bizonyult, két szlovák csapat ellen idegenben is simán nyertünk, a Szeged ellen pedig kétgólos előnyről kaptunk ki. Mit tapasztaltál ezeken a mérkőzéseken akár a játék, akár a hozzáállás tekintetében?
– Az edzőmérkőzésekkel kapcsolatban nincs sok értelme az eredményekről beszélgetni, mert nem az számított, hanem az, hogy mindenki megkapja a játéklehetőséget. A Topolya ellen sérülések, betegségek, egyéb hiányzások miatt szűkebb kerettel, kissé össze-vissza, sok fiatallal álltunk fel. Ez nem magyarázkodás, hanem tény és a Topolya jobb csapat volt, de ha a mostani kezdőcsapattal állunk ki, lényegesen más lett volna a mérkőzés. A Szeged elleni meccsen látszott, hogy amikor erős tizenegyünk volt a pályán, akkor kétgólos előnyben voltunk, ráadásul stabilan játszottunk, aztán viszont többet is belecseréltünk, több játékos más poszton kapott szerepet, de játékban így sem múltak felül minket. Egyéni hibákból ugyan kaptunk gólokat, de felkészülési mérkőzésen ennek nincs jelentősége, az a lényeg, hogy mindenki játsszon, mi pedig lássuk majd, hol számíthatunk a játékosokra. A szlovákiai mérkőzéseken próbáltuk úgy összeállítani a csapatot, hogy mindenki pályára lépjen, de ott meg is mutatkozott a fölényünk. Játszottunk még két megyei bajnokságban szereplő fiú utánpótláscsapat ellen is és ezeken a mérkőzéseken már mindenki az eredeti posztján szerepelt, ennek eredményeképp mindkét találkozón – a videofelvételek és a statisztika alapján is – sokkal jobb teljesítményt nyújtottunk, mint egy U19-es ifjúsági fiú csapat, tehát jó kondícióban lévő, magasabb szintet bíró játékosok ellen sokkal jobb teljesítményt tudtunk nyújtani. Arról nem is beszélve, hogy a második, háromszor harmincöt perces mérkőzést harminchat fokban játszottuk, de az utolsó játékrészt is uraltuk, ez pedig azt mutatja, hogy nem végeztünk rossz munkát a felkészülés során. Remélem, hogy ez így folytatódik a szezonban is.
– Késznek mondható a csapat vagy az idény elején még lehet majd formálódó játékról beszélni?
– Egy csapat soha nincs kész, mindig formálunk, alakítunk és mindig improvizálni kell az adott mérkőzésre, szituációra, körülményekre, mert soha nem lehet tudni, mikor jön közbe betegség, sérülés, bármi probléma. Mindig az lesz a kész csapat, amely épp a pályán van. Jelen állás szerint nálunk nincs cserejátékos és kezdő sem, bárki is játszik, ugyanolyan értékű játékos, mint aki épp nincs a pályán. Ez kellemes teher számunkra, mert nyugodt szívvel tudunk cserélni. Épp ezért szép ez a szakma, mert mindig az adott körülményeknek megfelelően kell változtatni, de kész játék nincs, csak az a munka lehet kész, amit elvégeztünk.
– Augusztus 23-án az előző évadban hatodik helyezett Pécsi MFC elleni hazai mérkőzéssel kezdjük meg a Simple Női Liga NB I 2025–2026-os idényét. Mit vársz a mérkőzéstől?
– Minden mérkőzéshez úgy kell hozzáállnunk, hogy szeretnénk győztesen elhagyni a pályát, ettől függetlenül nem lesz egyszerű dolgunk, a PMFC az előző szezonban nemcsak a hatodik hely, hanem a játék képe alapján is stabil, összeszedett, szervezett társaság volt, szóval kőkemény feladat előtt állunk, de bízom benne, hogy pozitívan alakul a mérkőzés. Ők tavaly újoncok voltak és nagyon stabil teljesítményt nyújtottak, tehát egy pillanatig sem lehet félvállról venni a mérkőzést.

– Tavaly hazai pályán és idegenben is sokan támogatták a csapatot. A szurkolók mennyit segíthetnek a célok elérésében?
– Nagyon pozitív jelenség volt, amit a mi szurkolótáborunk egy női labdarúgó-mérkőzésen letett az asztalra, hétről hétre – nemcsak hazai, hanem idegenbeli meccseken is – ott voltak a csapat mellett, de Szlovákiába is elkísértek minket és ez óriási dolog. Közhely vagy sem, de szokták mondani, hogy a szurkoló a csapat tizenkettedik játékosa, a lányokat pedig nagyon feldobta a szurkolás, élvezték, hogy támogatják őket, szóval bízom benne, hogy ez a jövőben is megmarad, mert a szurkolók plusz energiát tudnak mozgósítani a játékosokban és ez óriási segítség nekünk.
– Beszéltünk róla, hogy sokaknak van NB I-es tapasztalata, de mégis új közegben vannak. Érzel izgatottságot, motivációt a játékosokon?
– Motiváltak és nagyon várják már a mérkőzéseket, ki vannak éhezve a tétmeccsekre, ami nagyon nagy pozitívum. Egy-két játékos kivételével – aki még nem szerepelt az NB I-ben – nincs megilletődve senki, hanem várják és bele akarnak állni a feladatokba, még az idősebb játékosokon is érződik a bizonyítási vágy és ez is segíthet a céljaink elérésében.
– Szezon közben azt szokták mondani, hogy meccsről meccsre készülünk, de nem csak az idényre vonatkozóan vannak céljaink. Mik a tervek a következő 2-3 évre, idényre? Ezeket nyilvánvalóan nagyban befolyásolja a mostani évad.
– Valóban, mi edzők azt szoktunk mondani, hogy meccsről meccsre készülünk, mindig a következő mérkőzésre kell koncentrálni és azt az adott akadályt kell megpróbálni leküzdeni, és ha ez megvan, akkor lépésről lépésre mehetünk tovább. Hasonlóak a hosszú távú terveink is, de a távolabbi céljainkat értelemszerűen nagyon nagy mértékben befolyásolja az idei szereplésünk. Bízom benne, hogy tisztességes hozzáállással jó eredményt érhetünk el és ha így lesz, akkor jövőre tovább zárkóznánk az élmezőnyhöz.