Az NB I-ben címvédő Újpest FC futsalcsapata hazai környezetben továbbjutott a legjobb 32 közé a Bajnokok Ligája előselejtezőjéből, az október 27. és 30. közötti főtáblás küzdelmek során a lila-fehérek Lengyelországban vívnak meg a 16 közé jutásért. A minitornát az azeri Araz-Naxcivan ellen kezdjük, majd a házigazda Piast Gliwicével találkozunk, végezetül október 30-án, pénteken 13 órától a Buba Mara ellen zárunk.

Utolsó BL-főtáblás ellenfelünk, a bosnyák MNK Buba Mara hozzánk hasonlóan a selejtezőben kezdte meg szezonbeli nemzetközi szereplését, ráadásul további párhuzam, hogy ők is hazai pályán jutottak tovább, miután a norvég Utleirát 7–2-re és a gibraltári Lynxet 9–3-ra győzték le, a szintén két győzelemmel rajtoló grúz MFC CIU elleni 4–4-es döntetlen pedig jobb gólkülönbség miatt nekik kedvezett – a hazaiak utóbbi találkozón három büntetőt is értékesítettek.

A cazini székhelyű klub hozzánk hasonlóan fiatal csapatnak számít, 2008-ban alapították, majd folyamatos előrelépések után először a 2023–2024-es idényben nyerték meg hazájuk bajnokságát, egy évvel később pedig nemcsak bajnokok, hanem kupagyőztesek is lettek. A Buba Mara először a 2025–2026-os kiírásban tette próbára magát a Bajnokok Ligájában, akkor három sikerrel ment tovább a selejtezőből, majd a főtáblán egy-egy győzelemmel, döntetlennel és vereséggel másodikként végzett a dán Hjörring mögött, megelőzve a svájci Minervát és a szlovák Lucenecet.

A Buba Maránál nyáron edzőváltás történt, a kispadon Marin Jukic vette át az irányítást Borko Surudzictól. A játékosok közül érdemes figyelni Samir Gostóra, aki a selejtező három meccsén – Suscsák Mátéhoz hasonlóan – hétszer volt eredményes, igaz, ebből háromszor büntetőből vette be a grúzok kapuját. A keretet egyébként főként bosnyák játékosok alkotják, igaz, vannak brazil, szlovén és horvát légiósok is.

A Buba Mara székhelye Bosznia-Hercegovina északi/északnyugati részén található Cazin városa közel a horvát határhoz, az Una-Sana kantonban. A közel 70 ezer lakosú település Bosznia-Hercegovina első olyan hivatalos városa a Bosznia-Hercegovinai Föderációban, amely nem volt kanton székhelye. Cazin város területe 355 négyzetkilométer, a 2013-as népszámlálás eredményei alapján 23 helyi közösségben és 54 településen 66 ezer lakos él.

Régészeti leletek alapján kijelenthető, hogy Cazin területén a történelem előtti idők óta éltek emberek, itt ugyanis számos őskori erődítmény található, illetve bronzékszereket tartalmazó régészeti leleteket is találtak a késői vaskorból (időszámításunk előtti 5. és 1. század közötti időszakból). Később a Római Birodalom hódítása révén a terület új korszakba lépett, ugyanakkor Cazin középkori története szinte teljesen ismeretlen, egészen a 15. század végéig nem volt írásos nyom arról, hogy emberi tevékenység zajlott volna a területen. Ezt követően a Magyar Királyság része is volt, s mivel Cazin nem volt kitéve a helyi uralkodók és boszniai főúri családok uralmának, ezért a város középkori története elválaszhatatlanul kapcsolódik a magyar állam történetéhez.

A város írott története 1494-től datálható, az oszmán uralom előtti legfontosabb esemény 1522-ben történt, amikor az oszmán hódítás miatt ide helyezték át a knini egyházmegye székhelyét. Négy évvel később a mohácsi síkon az oszmán sereg halálos csapást mért a magyar államra is, amely azután szétesett. Ezt követően a horvát nemesek úgy döntöttek, hogy elismerik I. Ferdinánd magyar király hatalmát, amellyel együtt Cazin a Habsburg Birodalom része lett.

Cazin katonai és stratégiai jelentőségű határvidék volt. 1539-ben az oszmánok elfoglalták a várost, de később vissza kellett vonulniuk a horvát csapatok elől, 1553-tól pedig az oszmán fenyegetések miatt az osztrák erők végvári helyőrséget állomásoztattak itt. Ennek ellenére 1576-ban az oszmánok így is elfoglalták a várost, amit egy évre rá visszavettek az osztrákok, viszont 1578-ban újra az Oszmán Birodalomhoz került a város. A 17. században az osztrák hadsereg kétszer is pusztított Cazinban, amely többször törökellenes lázadások központja volt. Háromszáz évvel később, 1878-ban az Oszmán Birodalom visszaszorulásával Bosznia-Hercegovina ismét osztrák-magyar igazgatás alá került, melybe Cazin is illeszkedett. Az 1918-ig tartó időszak alatt a terület a modern korba lépett (igaz, az osztrák-magyar korszak társadalmi átalakulással járt, ezért jelentős muszlim vándorolt el onnan), gyorsan fejlődésnek indult, így Cazin Bosznia-Hercegovina ötödik legnagyobb városa lett, modern vízellátó rendszerrel, távíróval ellátott postahivatallal, járműforgalomra alkalmas utakkal, iskolákkal és korszerű kórházakkal. Ebben az időben épült a városi mecset is, amelybe a ma is álló hatalmas csillárt Ferenc József császár ajándékozta.

Az új jugoszláv állam 1918-as megalakulásával viszont a város fejlődése is megrekedt, újbóli fejlődésnek csak 1935 után indult. A II. világháború után a térség Jugoszláviához került, ennek az időszaknak a legismertebb helyi eseménye az 1950-es cazini felkelés, amikor parasztok lázadtak fel. Ennek megtorlásaként 15 résztvevőt halálra ítéltek, több mint 700 embert pedig Srbacba telepítettek – ez volt egyébként az utolsó parasztlázadás Európában. A lázadás miatti büntetésként a területet sokáig teljesen elhanyagolták. Jugoszláviától Bosznia-Hercegovina 1992-ben függetlenedett, az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háború pedig Cazint és környékét is súlyosan érintette, hiszen a területet körülzárták és számos támadás érte.

Cazin jelenkori gazdaságában hangsúlyos szerepe van az állattenyésztésnek, amelyben a nyers tehéntej termelése a legfontosabb elem, emellett a zöldség-gyümölcstermelés és a gyógyászati termékek előállítása is jelentős. A város környékén számos ásványlelőhely található, amiket jellemzően az építőiparban hasznosítanak. A város jelképe Cazin vára, amely egy 376 méter magas dombon található, a várhegy legmagasabb pontján dzsámi található, amely uralja a látképet.

UEFA FUTSAL Bajnokok Ligája, Főtábla, 5-ös csoport, Gliwice, Lengyelország, PreZero Arena
1. forduló, Október 27., kedd
13:00: Araz-Naxcivan (azeri)–Újpest FC
18:00: Buba Mara (bosnyák)–Piast Gliwice (lengyel)

2. forduló, Október 28., szerda
14:30: Buba Mara–Araz-Naxcivan
19:00: Piast Gliwice (lengyel)–Újpest FC

3. forduló, Október 30., péntek
13:00: Újpest FC–Buba Mara
19:00: Piast Gliwice–Araz-Naxcivan