Az első csapat új kapusedzőjével, Elbert Andrással beszélgettünk többek között arról, hogyan rangsorolja a modern futballban a kapusokra váró kihívásokat.  

Üdv itt Újpesten! Az világos, hogy Bartosz Grzelak stábjában dolgoztál te is már Fehérváron, de ha jól tudom korábban dolgoztál már a negyedik kerületben. 

Köszönöm szépen, így van. Tizenkét évet dolgoztam Kuvaitban, végigjártam a ranglétrát, hiszen az utánpótlásból indultam, majd az egyik legnagyobb tradícióval rendelkező klub felnőtt csapatánál is voltam kapusedző. Ez az időszak azért is volt kulcsfontosságú, mert rengeteg nemzetközi kapusedző-konferencián tudtam részt venni, ezáltal ki tudtam alakítani a saját karakteremet, munkamódszereimet. Ezt követően hazajöttem 2018-ban, az UTE akadémiáján lettem a kapusedző-szekció vezetője, dolgoztam többek között Balajcza Szabival is. Az elmúlt években az MTK és a Fehérvár első csapatánál voltam, utóbbinál ismertem meg Bartosz Grzelakot. 

Minden esetben fontos, hogy egy szakember milyen alapelveket vall a saját területén, ez a kapusoknál hatványozottan igaz, tekintve, hogy manapság már tizenegyedik mezőnyjátékosként is számít rájuk a csapat. Nálad mely értékek fontosak a napi munka során? 

Szerintem a modern futballban amellett, hogy lábbal erősnek, magabiztosnak, kiegyensúlyozottnak kell lennie a kapusoknak, – hiszen ők a labdakihozatal alapjai – mégis a hagyományos feladatok, tehát a lövések és a beadások hatástalanítása prioritást élveznek. Az arányok ma már nagyon eltolódtak a lábbal való játék irányába, lehet, hogy egy mérkőzésen ötvenszer ér a játékszerhez lábbal a kapus, míg kézzel csak háromszor, ezzel együtt tartom, amit az imént mondtam. 

A héten megkezdted a munkát a három kapussal. Milyenek az első benyomásaid?

Nagyon jó csapatot, kis közösséget alkot ez a három srác. Nekünk bizonyos értelemben csapatnak kell lennünk a csapaton belül, ez pedig itt nagyon jól működik. Értik egymást, támogatják a másikat, de viccelődnek is, amikor annak helye van. Persze a rivalizálás még nem ütötte fel a fejét, hiszen a felkészülés korai szakaszában járunk, ezt is fontos feladat lesz kezelni a jövőben. Szerencsére van lehetőség arra is, hogy külön, egyénileg dolgozzak velük, így a munka differenciálható az egyéni szükségletekre. 

Fiatal védőnk, Kaczvinszki Dominik beszélt nekünk a beilleszkedéséről, a Bartosz Grzelakkal való közös munkáról, és azt is elmondta, miben segített neki az utánpótlás-válogatottakban szerzett tapasztalat.

Két hete érkeztél. Hogy megy a beilleszkedés, mik az első tapasztalatok?

Már az első perctől mindenki barátságos volt velem, nagyon jól fogadtak a srácok, és ez igaz a fiatalokra és a tapasztaltabb játékosokra egyaránt. Már mindenkivel tudtam legalább egy pár szót váltani, és ezt egy nagyon jó közösségnek gondolom. Már túl is vagyunk az első edzőmeccsünkön, ami szintén segített jobban összekovácsolni a társaságot. Boldog vagyok, hogy itt lehetek.

Ha már említetted a felkészülési mérkőzést: először léptél pályára Újpest-mezben. Milyen érzés volt belülről, hogy láttad a Komárno elleni találkozót?

Elég nagy melegben játszottunk, így annak ellenére is fárasztó volt, hogy nekem ezúttal félóra jutott. Úgy érzem, jól szálltam be, és hozzá tudtam tenni a produkcióhoz. Ez idő alatt gólt nem kaptunk, ellenben rúgtunk, amivel sikerült kiegyenlítenünk, így elégedett vagyok, és remélem, a jövőben is tudom majd segíteni az együttest a felkészülés során – bízom benne, hogy erre lesz még lehetőségem. Szóval, összességében jól éltem meg az első meccset, és úgy láttam, a csapat is rendben volt.

Hogy halad most a felkészülés?

Én a vizsgáim és az utánpótlás-válogatott miatt egy héttel a többiek után csatlakoztam a kerethez, de fizikailag már utolértem őket. Még 2-3 hét van az alapozásból, szóval a mostani állapotra még rá kell tenni, de ha meghúzzuk, és mindent beleadunk az edzéseken és a meccseken is, akkor szerintem a bajnokság kezdésére igencsak jó erőállapotban lesz a társaság.

Ha jól tudom, ezek a vizsgák érettségi vizsgák voltak. Hogy sikerültek? Nehéz összeegyeztetni a tanulást a profi futballal?

Jól, köszönöm, szerencsére minden sikerült. Már a szóbeliken is túl vagyok, és azokkal is elégedett vagyok. Nem könnyű ezt összeegyeztetni a focival, az időpontok gyakran ütköznek, de a tanulás fontos, így nem is lehetett kérdés, hogy az érettségit megcsinálom. Azt gondolom, ha valaki igazán akarja, akkor meg tudja oldani, hogy ne legyen ebből probléma.

Korábban, a Honvédnál NB II-es kerettel együtt készültél. Mit gondolsz, mik a különbségek egy élvonalbeli felkészüléshez képest?

Bármilyen furcsa, első körben az öltözőt mondanám. Szerintem itt olyan közösség van, amelyben nagyobb a kohézió. Ha jól tudom, Bartosz Grzelak vezette be, hogy nem használhatunk telefont az öltözőben, és ez is nagyobb összhangot teremt, hiszen így egymással beszélgetünk, és ezt nagyon jó dolognak tartom. Természetesen a pályán is érződik, hogy ez egy NB I-es klub, mind a mentalitást, mind az egyéni képességeket tekintve. Olyan játékosok vannak itt, akiktől nagyon sokat tudok tanulni, és akikre abszolút felnézek.

Az, hogy ilyen fiatalon kerültél egy ekkora klubhoz, mint az Újpest, biztos öröm számodra, de terhet is jelenthet. Azt, hogy ezzel a teherrel megbirkózz, segíti az utánpótlás-válogatottban gyűjtött tapasztalat?

Ahhoz kétség sem férhet, hogy az Újpest egy nagy, tradicionális klub. Ide úgy kell érkezni, hogy már egy érett ember, érett labdarúgó vagy. Én ugyan még csak 18 éves vagyok, de próbálok az előbb említettnek megfelelő magatartást mutatni, és ebben valóban nem hátráltat az utánpótlás-válogatottakban megszerzett tapasztalatom. Ott mindig profi körülmények között készülhettem már régebben is, és ezáltal a profi gondolkodás is viselkedés is könnyebben jött. Szerintem én a koromhoz képest érettebb is vagyok, ez pedig kifejezetten segít abban, hogy beilleszkedjek a profi futballba.

Mesélj egy kicsit Bartosz Grzelakról! Milyen a közös munka a vezetőedzőnkkel?

Nagyon tetszik nekem, hogy ő egy határozott ember. Edzésen sem kertel, nem beszél mellé, őszintén elmondja, ha valami nem tetszik neki – de persze azt is, ha valamivel elégedett. Ezek szerintem a legfontosabb tulajdonságok egy edzőben. Amellett, hogy világosan elmondja, mit vár el az embertől, taktikailag is remek szakembernek tartom, a felfogása is közel áll hozzám, úgyhogy örülök, hogy vele dolgozhatok.

Evezzünk személyesebb vizekre, hogy egy kicsit jobban megismerjenek téged a szurkolók! Te miskolci születésű vagy, de már jó pár éve Budapesten élsz. Teljesen berendezkedtél már a fővárosban?

Én 15 esztendősen kerültem fel Budapestre. Eleinte nagyon furcsa volt, idő kellett, hogy megszokjam, hiszen ez Miskolcnál egy jóval nagyobb város, más programokra is van lehetőség, más a napirend. Mostanra mér egészen élvezem, hogy itt lakom, és ez a város is közel áll hozzám. A családom Miskolc mellett lakik, az összes rokonom Borsodban él, és sok barátom van onnan. Szerencsére nagyon sok barátot szereztem már Pesten is, itt is sokan vannak, akikhez fordulhatok, de ha bármikor hazalátogatok, ott is többen vannak, akikkel tudok időt tölteni.

Ha nem focizol, vagy éppen nem tanulsz, akkor mivel töltöd a szabadidődet?

Van itt 4-5 barátom, akikkel nagyon jó viszonyt ápolunk, és a szabadidőmet igyekszem velük tölteni. A programok változatosak, a helyzet alakítja. Sokszor megyünk moziba, vagy nézünk közösen meccset, ami most az Európa-bajnokság miatt eléggé adja magát.

Az Eb apropóján pedig nem is zárhatnánk aktuálisabb kérdéssel: szerinted ki nyeri a most zajló kontinenstornát?

Én a portugáloknak szurkolok, mert Cristiano Ronaldo nekem hatalmas példaképem. Nagyon örülnék, ha ők nyernék, ugyanakkor az a csapat, amelyik eddig a legjobb játékkal rukkolt elő, az Spanyolország, amelynek nagyon jó esélye van a végső sikerre.

POLGÁR GÁSPÁR

Gergényi Bence az Újpest FC legújabb igazolása.

Gergényi a Budapest Honvéd nevelése, ahonnan 2019-ben a Zalaegerszeghez igazolt. A zalaiaknál 4 éven át meghatározó játékos volt, 138 tétmérkőzésen lépett pályára, és egy Magyar Kupa-győzelmet is ünnepelhetett.

A tavalyi szezont ugyan még a ZTE-nél kezdte meg, majd váltott, és Fehérvárra szerződött, ahol kirobbanthatatlan volt a csapatból. 26 ott töltött mérkőzéséből csupán egyszer hiányzott a kezdőből, akkor is eltiltás miatt, tehát hatalmas szerepet vállalt abban, hogy a Fehérvár kapta a harmadik legkevesebb gólt a 2023/24-es idényben.

Új szerzeményünk a védelem bal oldalán bárhol bevethető, szárnyvédőként és belsővédőként is megállja a helyét, legyen szó 3, 4 vagy 5 védős rendszerről. Csapatunknak és neki is könnyítést jelent, hogy jól ismeri Bartosz Grzelak vezetőedzőt és Bese Barnabást Fehérvárról, emellett Tajti Mátyással is együtt futballozott Zalaegerszegen.

A 187 cm magas labdarúgó végigjárta az utánpótlás-válogatottakat is, 26 éves korával pályafutása legjobb időszakát éli, és 120 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött a rutinjára is támaszkodhatunk.

Gergényi Bence játékjogát hétfőn megvásároltuk a Fehérvár FC-től, a védő a 44-es mezszámot választotta, és azonnal csatlakozott csapatunkhoz.

„Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek, és részese lehetek ennek a projektnek. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy milyen klubhoz kerültem, ráadásul megkönnyítette a választásomat, hogy több játékost is ismertem, és Bartosz Grzelak vezetőedző, valamint az ő munkája sem ismeretlen számomra. Nem szeretek nagy szavakkal dobálózni, de minden erőmmel azon leszek, hogy megháláljam a belém vetett bizalmat.” - mondta a védő szerződésének aláírását követően. 

A KFC Komárno vendégeként 1–1-es döntetlennel zárult csapatunk első nyári edzőmeccse, amelyen számos játékos először lépett pályára lila-fehérben.

Többszáz néző előtt, remek hangulatban és pokoli hőségben játszotta csapatunk első nyári edzőmérkőzését a szlovákiai Komáromszentpéteren szombaton. Az ellenfél a szlovák élvonal újonca, a KFC Komárno volt. Bartosz Grzelak háromvédős szisztémában küldte pályára a csapatot, amelyben Bese Barnabás, Fehér Csanád és Daviti Kobouri alkotta a hátsó hármast.

Alig negyedóra elteltével Dékei Márk cserét kért, őt Geiger Bálint váltotta a baloldali félterületben. A mérkőzés a nagy meleg, illetve a felkészülés korai stádiuma miatt sok hibával kezdődött, az első helyzet pedig a hazaiak előtt adódott, ám a 20. percben Fehér remekül tisztázott szögletre, amelyből ismét veszély alakult ki, de Banai Dávid kapujáig nem jutott el a próbálkozás.

Nem sokkal később jött az első újpesti lehetőség is: Baranyai Nimród lódult meg a jobbszélen, majd remekül centerezett, Geiger azonban éppen csak lemaradt a középre tett labdáról.

Az első ziccerig a 27. percig kellett várni, amikor Viktor Szliacky tört befelé balról, és tizenhat méterről lőtt, Banai eszén azonban nem tudott túljárni. A hazaiak 13-asa néhány pillanattal később ismét veszélyeztetett, ezúttal a felsőlécet találta el jobblábas lövése, valamivel távolabbról, mint az előző.

A 38. percben egy balról átlöbbölt labdát a Komárno játékosa bravúrral az alapvonalon belül tudott tartani, amivel megverte Tamás Krisztiánt, aki csak szabálytalanul tudta megállítani. A büntetőt Jakub Szylvestr a kapu bal oldalába lőtte, Banai remekül érezte az irányt és védeni tudott, ám a kipattanónál Tamás Nándor már nem hibázott. Rögtön a középkezdést követően Matija Ljujić találta magát szemben a kapuval, a kimozduló Jakub Trefil azonban hárítani tudott.

A félidőben csapatunk hetet, a hazaiak pedig hármat változtattak, így egy új meccs kezdődött a második negyvenöt percben.

Mindkét oldalon adódtak lehetőségek a félidő első felében, csapatunk elsősorban Geiger Bálint szögletei révén veszélyeztetett. Jó hír, hogy Dékei visszatért a második félidőre, de pályára lépett az új játékosok közül Kaczvinszki Dominik, Ricardo Piscitelli és Babós Levente is.

A 69. percben Kovács Dominik indult meg remekül saját térfeléről labdával, majd Mucsányi Miron elé tálalt, aki megdolgoztatta Trefil kapust, gól azonban nem született. Egyre több mélységi labdával próbálkozott a csapat, de Trefil rendre remekül lépett ki, így ezekből komoly lehetőség nem alakult ki.

A 72. percben lábról lábra járt a labda: Simon Balázs, Geiger, majd Dékei Márk volt a játékszer útja, utóbbi remekül fordult kapura és egyenlített. Fiatal játékosunk gólja után közvetlenül ismét elhagyta a pályát – Árki Marcell váltotta. Piscitelli sem maradt munka nélkül, legnagyobb bravúrját egy szabadrúgás kipattanója után kellett bemutatnia a 82. percben.

Az eredmény az utolsó percekben nem változott, így a játék képe alapján kijelenthető, hogy igazságos döntetlen született.

Végeredmény: KFC Komárno–Újpest FC 1–1 (1–0)

KFC Komárno: Trefil – Simko, Pillár (Adaylo), Spiriak, Smehl – Szliacky (Tóth), Nagy (Bayemi), Spyrka – Szylvesztr (Volesky), Tamás (Ganbajar), Divis (Rudzan)

Újpest FC: Banai (Piscitelli) – Bese (Kovács), Fehér (Kaczvinszki), Kobouri (Babós) – Baranyai (Simon K.), Tajti (Mucsányi Miron), Radosevic, Tamás (Simon B.) – Ljujic (Kollarik), Mucsányi Márk (Dékei), Dékei (Geiger)

Gólszerzők: Tamás N. (39. perc), illetve Dékei (72. p.)