Az Újpest FC 7-0-s sikert aratott a FÉMALK-Dunavarsány vendégeként a MOL Magyar Kupa 3. fordulójában.

Szó sem volt tartalékolásról, Bartosz Grzelak bivalyerős csapatot küldött pályára a szombati kupameccsen, így a Banai – Nunes, Duarte, Fiola – Bese, Lacoux, Geiger, Gergényi – Ljujic, Horváth – Brodic kezdővel futottunk ki a gyepre a Dunavarsány otthonában.

A Pest vármegye I. osztályában vitézkedő ellenfelünk bátran kezdte az összecsapást, ám 10 perc sem kellett, hogy nálunk legyen az előny: Bese Barnabás kapott kiugratást a jobb szélen, középre tekert, Horváth Krisztofer pedig szépen fejelt a bal alsóba, megszerezve ezzel első gólját lila-fehérben. Támadónknak ettől megjött az önbizalma, és nem sokkal később egy félpályás emeléssel próbálkozott, de kevéssel célt tévesztett.

A 17. percben is Horváth volt az egyik főszereplő: 11-es számú játékosunk betört a büntetőterületen belülre, majd valahogy középre brusztolta a labdát, amit házi góllövőlistánk éllovasa, Matija Ljujic vágott kapásból a léc alá. Ezt követően is támadásban maradtunk, és két kimaradt lehetőség (Fiola Attila és Fran Brodic kísérletét is védte a hazai kapus) után jött a harmadik gólunk: egy szabadrúgás után Bese fejese a felsőlécen csattant, a kipattanót viszont Joao Nunes a hálóba bólintotta.

Ekkorra a Dunavarsány szemmel láthatóan kezdett elfogyni, így egyre több terület nyílt előttünk, ami a 34. minutumban újabb gólt eredményezett: Ljujic parádés indításával Brodic tört kapura, védője az utolsó pillanatban becsúszva szerelte, ám a játékszer pont Fiola elé került, ő pedig köszönte szépen, és az üres kapuba lőtt – ezzel ő is megszerezte első újpesti találatát.

Nem ez volt az első félidő utolsó fontos mozzanata: a 41. percben Brodic készített le szépen, mellel egy felívelt labdát, Geiger Bálint pedig kapásból, ballal bombázott a bal alsóba. Fiatal középpályásunk ezzel szintén átesett a „tűzkeresztségen”, ami az újpesti góllövést illeti, és 0-5-re módosította az állást, ami már nem is változott a szünetig.

A folytatásra érkezett az átigazolási időszak utolsó szerzeménye, Helmich Pál is (az első játékrész hajrájában Gergényi Bencét Tamás Krisztián váltotta), aki egyből betalálhatott volna, de nagy helyzetben fölé lőtt. Mindez a 47. percben történt, de utána sem vettünk vissza a tempóból, viszont a helyzeteink kimaradtak. A 60. percben viszont jött az újabb találat, méghozzá Horváth Krisztofertől: támadónk hatalmas gólt ragasztott a bal felsőbe, így első újpesti gólja után egyből megszerezte a másodikat is.

A házigazda próbált támadni a szépítés érdekében, de a nagy ziccerek előttünk adódtak, viszont sem Tamás, sem Brodic, sem pedig Geiger nem tudta megzörgetni a hálót a fordulás után. Amikor már úgy tűnt, nem születik újabb gól, jött a csereként beszálló Baranyai Nimród, aki kapufás találattal iratkozott fel az ezen a napon első lila-fehér góljukat meglövők közé, beállítva ezzel a 0-7-es végeredményt.

MOL MAGYAR KUPA, 3. FORDULÓ
FÉMALK-Dunavarsány – Újpest FC 0-7 (0-5)

Utazási és egyéb információk.

Mint ismert, csapatunk szeptember 14-én, szombaton, 15 órától a FÉMALK-Dunavarsány vendége lesz a MOL Magyar Kupa 3. fordulójában.

A gépjárművel érkező vendég szurkolók részére kijelölt pakolóhely lesz biztosítva Dunavarsányban, a Petőfi téren (a lenti képen lilával jelölve), amit érkezési sorrendben, a parkoló kapacitásának figyelembevételével lehet majd igénybe venni a mérkőzés napján, 13 órától.

Innen gyalogosan lehet majd megközelíteni a Deák Ferenc utca felől a vendég szektort, ahol a kapunyitás 13:30-kor lesz. Parkolni a Deák Ferenc utcában csak a Petőfi téri parkoló megtelte után lehet.

A belépéskor ruházat átvizsgálásra kell számítani, melyet az Újpest FC és a Dunavarsány biztonsági munkatársai végeznek annak érdekében, hogy ne kerüljön sor pirotechnikai vagy egyéb, a mérkőzés rendjét megzavaró, tiltott eszköz bevitelére a sporttelepre.

Csapatkapitányunkat, a háromszoros Magyar Kupa-győztes Simon Krisztiánt kérdeztük a sorozat varázsáról, a szombati, Dunavarsány elleni meccsről, de szóba került a válogatottszünet és a csapategység is.

Sokadik szezonkezdeteden vagy túl Újpesten. Így, hat forduló elteltével hogyan értékeled a mostani rajtot?

Mindig azt mondom, hogy 1-2 meccsből nem szabad kiindulni, de ahogy említetted, már eltelt hat forduló, így talán már lehet értékelni. Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy ez egy abszolút jó kezdés, különösen annak fényében, mennyi változás történt a nyáron. Új tulajdonosi kör vette át a klubot, új szakmai stáb érkezett, és rengeteg új játékos is jött, gyakorlatilag minden új volt pár hónappal ezelőtt. Ha ezt nézzük, kijelenthetjük, hogy jó útra léptünk, egy eredményes útra, és ez már rövid idő alatt is látszódik. Az első pár körben még döcögős volt a játékunk, de ahogy egyre inkább belelendültünk, úgy lettünk egyre jobbak.

Ha már a szakmai stábot említetted: mennyire fekszik neked a Bartosz Grzelak által játszatott stílus?

Hozzám közel áll, amit a vezetőedző akar megvalósítani. Edzéseken is elvárja, hogy nagyon intenzíven játsszunk, passzoljunk, letámadjunk – ez nála mind az alap részét képezi. Ehhez az erőnlétnek rendben kell lennie, hiszen sokat támadunk le, amikor pedig nálunk van a labda, sok az indítás, a felfutás. Nekem tetszik ez a filozófia, és azt kell mondanom – és ezt a többiek nevében is tehetem –, hogy kialakult egy kölcsönös bizalom a szakmai stáb és a játékosok között, bízunk abban a munkában, amit elvégzünk, és ennek már van látható eredménye is.

Néhány szót az érkezőkről is. Neked – mint újpesti kötődésű, rutinos játékosnak – mennyi a szereped abban, hogy az új igazolások hamar beilleszkedjenek, illetve összekovácsolódjon a csapat?

Azt gondolom, hogy ebben, mint idősebb játékosnak, természetesen van felelősségem. Ugyanakkor olyan képességű és mentalitású labdarúgók érkeztek, hogy az az érzésem, mintha több éve itt játszanának. A keret összetétele ebből a szempontból is nagyon jó, a csapategység is erős, ehhez persze a már elmondott, munkába vetett bizalom is kellett, és az utolsó meccseken már a győzelmek is jöttek, ez pedig tovább emelte a hangulatot.

Jó, hogy szóba hoztad a győzelmeket. A legutolsó 4 mérkőzésünkön 9 ponttal gazdagodtunk. Lehet azt mondani, hogy a lendület miatt rosszkor jött nekünk a válogatott pihenő, vagy ez az időszak pont jó volt arra, hogy minden a helyére kerülhessen?

Szó sincs arról, hogy mi az elmúlt közel két hétben megálltunk volna, ugyanolyan elánnal, még nagyobb lelkesedéssel vágtunk bele a munkába. Még nagyon az út elején járunk, és a vezetőedző is azt kérte tőlünk, hogy ne dőljünk hátra, és olyan edzéseket is vezényelt nekünk, amelyeken igyekeztünk tökéletesíteni a dolgokat, és talán egy szintre is tudtuk hozni a társaságot. Úgy látom, most már mindenki rendben van fizikailag és játékban is, mindenki tudja, mit vár tőle a mester. Véleményem szerint tehát ez a válogatottszünet is a javára vált a csapatnak, de mindent a beletett munkának köszönhetünk, úgyhogy nyomnunk kell tovább a gázpedált.

Viszont a hétvégén még nem a bajnokság folytatódik, hanem a Magyar Kupa kezdődik számunkra. Te háromszoros győztes vagy, mondhatjuk, hogy ez a sorozat különleges jelentőséggel bír számodra. Van esetleg olyan momentum, ami kiemelkedik számodra a többi közül?

A Magyar Kupa mindig különleges. Természetesen könnyű a három kupagyőzelmet említenem, amelyek közül kiemelkedik az első, 2014-ből. Tizenegyesekkel gyűrtük le a döntőben a Diósgyőrt, majd utána a Városházánál ünnepeltünk a szurkolókkal. Abban az évadban ráadásul nagyon komoly párosításokból kellett továbbjutnunk, többek között ősi riválisunkat is kiejtettük, így az egy elképesztően értékes siker volt. De mondhatnám a 2018-as vagy a 2021-es győzelmet is, melyek után a Szusza Ferenc Stadionnál osztottuk meg örömünket a drukkerekkel. Ezek egytől-egyig különleges pillanatok, melyek összehozzák a szurkolókat és a csapatot, ezekért a momentumokért éri meg dolgozni. Közben pedig a klub hírnevét is öregbítettük, hiszen trófeákat nyertünk az Újpestnek.

Az utóbbi években ez a sorozat kiemelt figyelmet kapott a IV. kerületben. Mit gondolsz, a 2024/25-ös kiírásban meddig juthatunk a Magyar Kupában?

Azt gondolom, hogy a mostani keret alkalmas arra, hogy elmenjünk a végsőkig, ám ehhez végig megfelelő hozzáállásra és koncentrációra lesz szükségünk, illetve arra, hogy minden meccsbe úgy álljunk bele, hogy ez lebeg a szemünk előtt.

Az első akadály szombaton, a Pest vármegye I. osztályában szereplő Dunavarsány ellen vár ránk. Mit vársz ettől a párharctól?

Ahogy az imént is mondtam, ahhoz, hogy májusban végül mi örülhessünk, elengedhetetlen, hogy ezt az állomást sikerrel vegyünk. Nem szabad alábecsülnünk az ellenfelet, egy percig sem, de egyértelmű, hogy a célunk a továbbjutás. Egy alacsonyabb osztályú együttesnek ez mindig egy nagy esemény, és egyben kiváló lehetőség, hogy a játékosok megmutassák magukat, de mi vagyunk az Újpest, mi vagyunk az esélyesek, és ennek megfelelően is kell játszanunk.

POLGÁR GÁSPÁR

Fiatal középpályásunk beszélt nekünk arról, mennyit dolgozott azért, hogy alapember legyen az Újpestben, és természetesen szóba került az U21-es válogatott is.

„Én úgy gondolom, hogy az alázattal es a szorgalmammal sosem volt probléma. Ha eleinte nem is kaptam lehetőséget, vagy nem annyit, amennyit szerettem volna, nem álltam meg. Dolgoztam tovább keményen, mert tudtam és tudom, mi a célom, ez lebegett es lebeg a mai napig a szemem előtt.

Köszönöm a bizalmat a stáb minden tagjának, rettentő fontos, hogy érezze az ember, bíznak benne, főleg ilyen fiatalon az élvonalban. Én maximálisan érzem ezt a játékostársaimon es a vezetőség felől is, ami hatalmas pluszt ad. Minden nap, minden edzésen, minden meccsen próbálok 120 százalékot nyújtani, mert senkinek nincs bérelt helye a csapatban, és mindenki a pályán szeretne lenni.

Én úgy gondolom, hogy kiskorom óta rengeteget dolgoztam azért, hogy Újpest-mezben játszhassak a ,,nagyok” között, de ezután, hogy ez sikerült sem engedek ki. Nagyon maximalista vagyok, mindig többet szeretnék magamtól, és mindig úgy érzem, hogy még több van bennem.

Eleinte csak biztonsági tartalék voltam, aztán hétfőn érkezett a hívás, hogy csatlakoznom kell a kerethez. Nem tudom szavakkal elmondani, mennyire örültem, és mennyire boldog voltam, hiszen egy gyerekkori álmom vált azzal valóra, hogy magamra húzhattam a címerest mezt.”