A huliganizmus elleni törv.
A szurkoló nem huligán
Szeptember 1-én hatályba lépett a sporthuliganizmus elleni törvény
 
Az Országgyűlés 2011. július 11-én elfogadta a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges, egyes törvények módosításáról szóló törvényt. A törvény 2011. szeptember 1-én lépett hatályba. A 16.§, amely a beléptető rendszerek alkalmazását teszi kötelezővé fokozott és kiemelt mérkőzések esetén 2012. július 1-től hatályos.
 
Klubunk partnereknek tekinti a szurkolókat, és mindent megtesz azok biztonsága érdekében, akik azért érkeznek a Szusza Ferenc Stadionba, hogy szurkolásukkal győzelemhez segítsék a csapatot.
 
A jogszabályok természetesen nem csak a kiemelt biztonsági fokozatú, hanem a „normál” mérkőzésekre is érvényesek.
 
Abüntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép – azaz például beszalad a pályára –, vagy oda bármit bedob.
 
Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. Az elkövetők őrizetbe vehetők, előzetes letartóztatásuk elrendelhető.
 
Változás, hogy nemcsak a sportrendezvényen, hanem az odautazás és az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény és szabálysértés is járhat majd a stadionból való kitiltással, amely önálló és mellékbüntetésként is alkalmazható. A sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozók nevét és adatait a rendőrség kezeli – és adja tovább a sportrendezvények szervezőinek, rendezőinek, illetve a jegyértékesítést végzőknek –, és ezzel párhuzamosan a lajstromban feltüntetve, hogy az érintetteket mely sportlétesítményekből és rendezvényektől tiltották el.
 
Szerepel a jogszabályban az is, hogy a nézők a sportesemény helyszínére csak akkor léphetnek be, ha vállalják, hogy felszólításra igazolják személyazonosságukat, és ha tudomásul veszik, hogy a rendezvény alatt kép- és hangfelvétel készíthető róluk. A fokozott és kiemelt kockázatú labdarúgó-mérkőzéseken kötelező beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervezők csak névre szóló jegyet, bérletet értékesíthetnek, illetve klubkártya kiváltását tehetik kötelezővé.
 
Ezen kívül a rendező a normál kockázatú sportrendezvény ideje alatt jogosult, a fokozott és a kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzés alatt pedig köteles a résztvevők azonosítását lehetővé tévő felvételt készíteni a helyszínen, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt helyen és a nézőknek kijelölt parkolókban úgy, ahogy a rendőrség előírja. A rendezők a kamera képeit 72 óráig, a rendőrség kérésére 30 napig kötelesek megőrizni.
 
Az Újpest FC – az MLSZ-szel együttműködve – az alábbiakban teszi közzé a klubunk által rendezett mérkőzéseken részt vevő szurkolókat is érintő jogszabályokat, illetve jogszabály-módosításokat.
 
1. § A BTK-ról szóló 1978. évi IV. törvény 271/A. §
Rendbontás
271/A.§(1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.
(4) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) testi sértés [Btk. 170. § (2)–(4) és (6) bekezdés],
b) hivatalos személy elleni erőszak [229. § (1)–(5) és (8) bekezdés], közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [230. § (1)–(2) bekezdés], hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §),
c) garázdaság [271. § (1)–(3) bekezdés],
d) rongálás [324. § (1)–(6) bekezdés].
 
2.§ (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
91/J. § (1) A rendőrség kezeli
a) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben meghatározott bejelentési adatait, illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó, rendőri biztosítást igénylő rendezvények rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat két évig,
b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek családi és utónevét, születési idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett szabálysértés megnevezését, a kitiltás vagy eltiltás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a kitiltás vagy eltiltás hatálya kiterjed.
(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a rendőrség a közrend és közbiztonság, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendőri szerv részére, valamint a rendezvények biztonságának védelme, a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthat adatot.
 
3.§ (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 22/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22/A. § (1) A szabálysértési hatóság és a bíróság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással, vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.
 
4.§ Az Sztv. 27/D. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép.
(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, a 27/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontban, valamint a 27/A. § (1) bekezdés e) pontban szereplő adatokat a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás részére történő adatátadás útján a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthatja.
 
5.§ Az Sztv. 142. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki nyilvános rendezvényen)
b) a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,
(ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.)
10.§ (5) Az Stv. 68. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
(9) A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja.
(10) Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a rendőrség – amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli – a szervezetten vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével, illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti.
(11) A jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők részvételével történő megrendezést.
 
15.§ (1) Az Stv. 71. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:)
f) vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, valamint
g) tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető.
 
15.§ (2) Az Stv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező az eltávolítandó személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz által rögzített felvételek kezelésére a 74. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. A visszatartott személy rendőrség által történő igazoltatása esetén a 65. § (2) bekezdésében meghatározott szervezőt kell a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatást kérőnek tekinteni.
 
15.§ (3) Az Stv. 71. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
(4a) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. Amennyiben a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított két órán belül nem jelentkezik, a szervező vagy a rendező a továbbiakban a felelős őrzés szabályai szerint jár el.
 
18.§ (1) Az Stv. 73. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit – általános szerződési feltételként – magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni.
(2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó eltiltás esetén a két évet, míg a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó eltiltás esetén a négy évet nem haladhatja meg.
 
20.§ Az Stv. 76. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
A néző részvétele a sportrendezvényen
76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat. Nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy veszélyezteti a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók testi épségét, vagy vagyoni javait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Több károkozó esetén a károkozók egyetemlegesen felelnek. A kártérítési felelősség nem érinti a résztvevő szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét. A károkozó a sportszervezet részére minden, a károkozásból származó költséget köteles megtéríteni.
(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
(4) A sportrendezvény és a nézők, valamint a további résztvevők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat jogszabály állapítja meg.
Oldal nyomtatása


Következik
 

GYORSLINKEK!
Az őszi szezon értékelése
számokban: STATISZTIKÁK
–––––––––––––––––––––––––––––––––––
Az Újpest FC és az Újpest FC B
2011/2012-es programja! 
Az OTP Bank Liga állása:
1.
DVSC
28
20
8
-
59-18
+41
68
2. Videoton 28 19 3 6 54-19 +35 60
3.
Győr
28
18
3
67
51-31
+20
57
4.
Honvéd
28
12
7
9
44-34
+10
43
5. Kecskemét 28 12 5 11 46-38 +8 41
6. Paks 28 11 8 9 42-48 -6 41
7. DVTK 28 12 4 12 38-39 -1 40
8. Haladás 28 8 11 9 37-34 +3 35
9. Ferencváros 28 9 7 12 29-31 -2 34
10. Pécs 28 8 10 10 33-43 -1 34
11. Siófok 28 8 9 11 29-39 -10 33
12. Újpest FC 28 8 7 13 34-44 -10 31
13. Pápa 28 8 6 14 26-36 -10 30
14. Kaposvár 28 5 14 9 31-41 -10 29
15. Vasas 28 5 9 14 27-47 -20 22*
16.
ZTE
28
1
9
18
23-61
-39
12
  * 2 pont levonva              
A Ness Hungary NB II Keleti csoport állása:
1. Eger 27 16 5 6 36-22 +14 53
2. Békéscsaba 27 13 11 3 39-22 +17 50
3. Szolnok
27 15 4 8 50-28 +22 49
4. Cegléd 27 12 5 10 41-39 +2 41
5. DVSC-DEAC 27 11 7 9 39-336 +3 40
6. Orosháza 27 10 10 7 43-35 +8 40
7. Nyíregyháza 27 9 13 5 45-41 +4 40
8. Mezőkövesd 27 10 7 10 38-37 +1 37
9. Balmazújváros 27 10 6 1 42-37 +5 36
10. Vác 27 10 4 13 38-44 -6 34
11. Szeged 27 9 6 12 37-37 0 33
12. Újpest FC B
27 9 6
12
39-55 -16 33
13. Kazincbarcika 27 9 4 14 27-37 -10 31
14. REAC 27 8 7 12 41-49 -8 31
15. Bp. Honvéd II
27
8
6
13
32-41
-9
30
16. Vecsés*
27
3
7
17
18-45
-27
15
*a Vecséstől egy pont levonva
Hírarchívum
Hírarchívum
Hirdetés
Online látogatók